Akkor hát, így kezdetnek... kép az én drága, fantasztikus, gyönyörű, imádnivaló gyermekeimről. Ez az aktuális kedvenc. Én lőttem. Ahogy a gyerekekről készült képek min. 98%-át. (Hát ezért van csak nagyon kevés közös képem velük.) Még nem készült Róluk ilyen "Nagytesó ölbe veszi a Kistesót" kép. Nem azért, mert nem szerettem volna. Dádómnak hagytam időt, mert ha Finca felé nem is nagyon mutatja, azért csak van az a bizonyos tesóféltékenység nálunk is. Hát most megkértem Őt, hogy Anya ezt kéri Tőle születésnapjára, és egyáltalán nem ellenkezett... és micsoda mázli. Apának és nekem is. Apának azért, mert így meg tudott lepni az egyik legszebb ajándékkal amit valaha kaptam Tőle; egy fehér arany medált a gyerkőceink gravírozott képmásával (nem tudom milyen más közös képet tudott volna választani ehhez). Nekem meg hát egyértelmű miért, mert így megkaphattam ezt a csodás ajándékot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése