Burokban?

Dádóval tegnap feladatmegoldó füzetben, meglepő módon, feladatokat oldottunk meg. :) 

Az egyik feladatnál össze kellett kötni a különböző foglalkozásokhoz tartozó tárgyakat. Az egyik képnél Dádó megakadt. A képen egy pisztoly volt látható. Az én lassan 4,5 évesem nem ismerte fel... és nem azért mert nem elég okos, vagy rossz lenne rajzolt tárgyak felismeréséből. Egyszerűen úgy alakult, hogy nem nagyon találkozott még fegyverekkel. Se a játékai során, se a könyvekben, se a mesékben. Azt meg végképp nem tudta, hogy a pisztoly mire is való. 

Nem tudom eldönteni, hogy ez jó vagy rossz. Vajon jó burokban tartani a gyerekeket, hogy felhőtlen gyerekkoruk legyen? Vagy az a jó, ha az élet szép dolgai mellett az árnyoldalakat is ismerik? Az nem jó megfogalmazás, hogy nem akarom minden rossztól megóvni őket, mert dehogyisnem; csak jót akarok nekik az életben! Viszont az eszemmel tudom, hogy muszáj tudniuk a  rossz dolgokról is. Legalább elméletben. Kérdés az, hogy milyen idős kortól. Tűnődöm, hogy mi a jó megoldás, mert szeretném, hogy széleskörűen  tájékozott emberek legyenek a  gyerekeimből. De nem tudom csak úgy magamtól elővenni ezeket a témákat. Ha Dádó kérdez (Finca szintjét még egyelőre könnyen kezelem) megpróbálok a tőlem telhető módon a legjobban válaszolni. Viszont azt se szeretném, hogy sok mindenre máshonnan kelljen - esetleg tévesen - informálódnia... És ezen a  ponton értem meg IGAZÁN, hogy miért nehéz a gyereknevelés. Dehogyis az átvirrasztott éjszakák és a gyereknyávogástól zsongó fej miatt! Kezdem belátni miért mondják azt, hogy kis gyerek kis gond, nagy gyerek nagy gond! És még csak 4,5 éve vagyok anyuka.... :)