Mai morzsák

Beszéd morzsák
 

Muszáj lejegyeznem, hogy Fincánk ma először énekelt el egyedül egy gyerek dalt. Nem mondom, hogy minden egyes szót szépen kiejtett, mert voltak benne összevonások és kihagyások, de egyedül énekelte el  a Hinta Palinta kezdetű örökbecsűt. Na és nem ám az egyszerűbb változatot, mert Anyuka úgy tűnik szereti kihívás elé állítani a gyerekeit, nem a  "régi dunnás" hanem a "szépen szól a  pacsirtás" verziót szoktuk énekelni első körben.

Továbbá ma mondta ki az első olyan mondatát, amiben már nem csak főnév, névelő, helyhatározó, hanem cselekvést kifejező ige is szerepelt, mégpedig, hogy "Arra fut a cica."

... és tudnék még írni sok mindent a Csajról, például hogy milyen jól nevelt,  ha valamit kér és odaadom neki mondja, hogy "Kösz." (az már régen meg van, hogy ha ad valamit, akkor "Tessék."-et mond és ha szeretne valamit, akkor azt mondja: "Légyszi.") és, hogy irtó cukin köszön a családtagoknak, ha meglátja Őket: "Szia Mama! Szia Papa! Szia Dádó! Szia Apa! Szia Anya!" Írhatnám, hogy mennyire tudja a szabályokat elméletben (a betartásuk már nehézkes számára), mert miközben ma pl. ceruzával rajzolt a parkettára, a bútorokra, a falra, az ajtóra, végig azt kántálta, hogy "Papír, papír."

... és folytathatnám a sort reggelig, de Dádónk is mondott ma említésre méltót, miközben segített Zoli Papának behordani az udvarra a kandalló tüzelésére vásárolt fát. Azt bírta mondani, hogy "Senki másnak nem süt a nap, csak nekünk." Hát imádtam, nem tudom honnan szedte ezt, de úgy röhögtem!!!

Úgyhogy nem lehet panaszom a gyermekeimre, gondoskodnak arról, hogy meglegyen a napi nevetés adagom.