Csúszunk

Az óvoda kezdéssel. 

Csak pár napot. 

Mégis bánt.

Szerettem volna, hogy Dádó a többi Kicsivel együtt kezdhesse el az óvodát, de vagy az óvodában a játszó délutánon vagy az uszodában sikerült összeszednie valami nyavalyát. Egy nyavalyát, ami miatt folyik az orra, köhög és lázas is volt. Pedig hogy örült az én kis Manóm a nyakláncnak, amit az óvónénijei készítettek a jelével és a játszó délutánon adtak Neki oda mint leendő ovisnak. Azóta várta az ovit nagyon és azt kérdezgette mikor megyünk már. Most egy kicsit többet kell aludnia az ovi kezdésig, mint eredetileg gondoltuk. Tudom, jó lesz akkor is, mégis bánt.

a leendő ovis a pálmafa jeles nyaklánccal

Kíváncsi vagyok a többi Kicsire. Szerintem Dádó lesz a legnagyobb köztük. Hihetetlen nagyot nőtt a nyáron. Mivel az augusztus hideg őszi idővel köszönt el tőlünk, átnéztem a ruhatárát és szinte minden nadrágját kinőtte. Maradt kb. 5-6 nadrágja, amiben óvodába tud járni és kb. ugyanennyi tréning nadrágja. Így venni kell neki pár nadrágot (remélem a 110-es(!) elég lesz), az majd jobb kedvre derít... Engem biztos, remélem Őt is. A ma vásárolt új cipőnek nagyon örült. Vennünk kellett, mert a tavaszi félcipőit szintén kinőtte. Hihetetlen, hogy az én 3 évesemnek már majdnem 30-as cipő kell! Na jó, 29-est vettünk, ami ici-picit nagy, de akkor is. Az első cipője, amikor még járni se tudott, pont 10 számmal volt kisebb. 2,5 év alatt nőtt ennyit. Nagy fiú már.

Aki remélem jövő héten már makk egészégesen kezdheti meg az óvodát.